ONLINE BEMUTATÓ
Online presentation of Dance and Method, a book of studies on development opportunities for higher education in dance
Érdeklik a táncos felsőoktatás aktuális kérdései? Szeretné megismerni a tánc oktatásának gyakorlati és elméleti kihívásait? Akkor ez a kötet Önnek szól!
OLVASSON BELE ITT!
Windhager Ákos társszerkesztő
a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Kezdődjék a tánc!
A Tánc és módszer egyedülálló tudományos kötet. Hans-Georg Gadamert aktualizálva a könyv első ízben ad betekintést a kortárs táncoktatásban feltáruló igazságra és módszerre. Táncolni mindenki tud – tartja a régi mondás, de azt a jelen tanulmányok mutatják meg, hogy miként érhető el a nevezett cél. Az ötödik pozíciót is évszázadok óta ismerjük, de hogy azt hogy milyen környezetben adták elsőként elő a 19. századi pesti Nemzetiben, csak a korszerű 3D-s kutatások tárták fel. A bodrogközi csapásolás, vagy a gyimesközéploki kettős jártatója és sírülője a néptánc-kifigurázásoknak (is) állandó eleme, azonban e mozdulatok gesztussá fejlesztése vagy hitelessé tétele mégsem került korábban reflektorfénybe. Az intézményi szerkezet ismertetése rávilágít arra, hogy mit, hol és hogyan lehet (kell s szabad) oktatni. Max Weber intézetszociológiai gondolatai alapján feltárul a hazai oktatási rendszer erőssége és fejlesztendő területe. A kötet úttörő jelleggel mutat e témakörben is több – nem csak filozófusokra számot tartó – írást. A Függelék esettanulmányai pedig végképp meggyőzik az olvasót arról, hogy fárasztó munka a balettrúd mellett gyakorolni, de a táncoktatás éppen annyi felkészülést, fizikai és szellemi erőt kíván. A magyar tánc világának izgalmas, kritikus és szókimondó kötetéhez jó olvasást kívánok!
Ákos Windhager associate editor
Research Fellow of the Institute of Art Theory and Methodology of the Hungarian Academy of Arts
Let the dance begin!
Dance and Method is a unique scientific volume. Updating Hans-Georg Gadamer, the book provides for the first time insight into the truth and method emerging in contemporary dance education. Everyone can dance, as the old saying goes, but it is the present studies that show how this goal can be achieved. The fifth position has also been known for centuries, but only modern 3D research has revealed the environment which was produced in the 19th century Pest National Theatre. The csapásolás of the Bodrogköz region, and the two step jártató and sírülő of Gyimesközéplok region are (also) a constant elements of folk dance parodizations, but the development of these movements into gestures or the authentication of them has not been put in the spotlight before. The description of the institutional structure sheds light on what, where and how it can (should and should not) be taught. Based on Max Weber’s ideas on the sociology of institutions, the strengths and areas for improvement of the domestic education system are revealed. The volume is a pioneer in this field, presenting a number of writings – not only by philosophers – on the subject. Also, the case studies in the Appendix will convince the reader that it is tiring work to practise at the ballet barre, but teaching dance requires just as much preparation, physical and mental strength. I wish you a good read for this exciting, critical and eloquent volume about the world of Hungarian dance!
Kiss János
Kossuth-díjas balettművész, a Magyar Művészeti Akadémia alelnöke, a Magyar Táncművészeti Egyetem kuratóriumának elnöke
Mint a táncművészetért és a táncoktatásért elkötelezett aktivista, nagyrabecsülésemet szeretném kifejezni az elvégzett munkával kapcsolatban azoknak, akik részt vettek a táncmódszertani kutatásban. Mindig is fontosnak tartottam újraértelmezni és újragondolni folyamatosan változó világunkban a művészetpedagógiai és a művészetoktatási elképzeléseinket.
A kiadvány rendkívül alaposan járja körbe a táncművészet-oktatás több hangsúlyos területét Magyarországon. Felvetései, tézisei valós alapokon nyugszanak, és többféle irányt mutatnak arra vonatkozóan, hogy a különböző oktatási területeken merre lehetne továbbhaladnia, megújulnia a magyar táncművészeti oktatásnak.
Azért is ajánlom a kiadvány elolvasását, mert a felhasznált forrásirodalom rendkívül széleskörű, ami szintén alátámasztja a magas szintű szakmai kompetenciát. Mindegyik tanulmány tartalmában felvázolja az oktatás jelenlegi helyzetét, és 2021-ben érvényes, előremutató lehetséges fejlődési irányt határoz meg.
További előnye, hogy az egységes szemlélet jegyében nem csupán a szakmai gyakorlati képzésre fókuszál, hanem a táncművészeti oktatással szorosan összefüggő elméleti oktatást is vizsgálja. Nemcsak a tervekről esik szó a könyvben, hanem a már megvalósult részprojektekről is. Ilyen például a magyar balett és színjátszás történetének jelentős állomásához 3D megjelenítésű tanítási anyag kidolgozása.
A kiadványban publikáló szakemberek évek óta foglalkoznak az általuk itt is leírt területekkel (klasszikus balett módszertan, néptánc, divattánc, tánctörténet, Magyar Táncművészeti Egyetem oktatásának felépítése stb.), amelyekről korábbi publikációik, kutatási eredményeik is tanúskodnak.
A könyvben publikáló szakemberek olyan szakmai témákat proponálnak, amelyek a további tudományos fejlődést segítik a kutatás módszereivel, és egyben segítik ezeknek az eredményeknek a gyakorlatba való átültetését. A nagy szakmai területet felölelő elméleti anyag a tánc oktatási módszerének fejlesztését a hozzá rendelhető tudományágakat is bekapcsolva vázolja fel, és kijelöl egy utat az állandó fejlődésre, ezzel is eleget téve a mai tudományos világ elvárásainak.
Személy szerint nagyon örülök, hogy elkészült ez a rendkívül alapos mű. Kívánom, hogy minden tánccal foglalkozó szakember haszonnal forgassa!
János Kiss
Kossuth Prize-winning ballet artist, Vice President of the Hungarian Academy of Arts, Chairman of the Board of Trustees of the Hungarian Dance University
As an activist committed to the dance art and dance education, I would like to express my appreciation for the work done by those who participated in this research on dance teaching methods. It has always been important to me to redefine and rethink our ideas about art pedagogy and art education in our ever-changing world.
This publication is a very thorough exploration of several key areas of dance education in Hungary. Its propositions and theses are based on real foundations and point to a number of directions in which Hungarian dance education could go further and renew itself in different areas of education.
I also recommend reading the publication because the source literature used is very extensive, which also confirms the high level of professional competence. Each of these studies outlines the current state of education and identifies a forward-looking possible direction for development, in 2021.
A further advantage is that, in the spirit of a coherent approach, it does not only focus on professional practical training, but also examines theoretical education closely linked to dance education. The book not only describes the plans, but also the sub-projects that have already been implemented. One such project is the development of 3D teaching material for a significant milestone in the history of Hungarian ballet and drama.
The experts publishing in this publication have been working for many years in the fields they describe here (teaching methods of classical ballet, folk dance, fashion dance, dance history, the structure of teaching at the Hungarian Dance Academy etc.), as their previous publications and research results attest.
The experts publishing in the book propose professional topics that will help further scientific development through research methods and at the same time help to put these results into practice. The theoretical material, which covers a wide professional field, outlines the development of dance teaching methods, including the related disciplines, and sets out a path for constant development, thus meeting the expectations of today’s scientific world.
Personally, I am very pleased that this very thorough work has been completed. I warmly recommend it to all dance professionals!
Djeparoska Sonja
a Szkopjei Szent Cirill és Metód Egyetem Zeneművészeti Karának professzora
A Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet kiadásában megjelent Tánc és módszer – Táncmódszertani kutatások című könyvet Bólya Anna Mária és Windhager Ákos szerkesztette. A tizennégy cikket tartalmazó könyv a táncoktatás vadonatúj feldolgozását, a tánctanulás módszertanát és a hatékonyabb táncoktatás stratégiáit mutatja be. A szerzők a tanítási módszerekről való elképzeléseiket vázolják, implicit módon olyan eszközöket ismertetnek, amelyek javítanának ezen az oktatási területen. A multidiszciplináris megközelítés a kutatás több szintjét fedi le: történeti, zenetudományi, szociológiai és pedagógiai. Ez az átfogó perspektíva különösen jelentős hozzájárulás magához a táncmódszertan tanulmányozásához. A munkával kapcsolatban említett egyéb tulajdonságok mellett a könyv nagy előnye, hogy nem csak egy stílust vizsgál és tanulmányoz, hanem szinte valamennyi táncstílust felöleli: a klasszikus balettet, a néptáncot és a társastáncokat. Az új módszertanok, különösen ma, a világjárvány körülményei között több mint szükségesek és új fejezeteket nyitnak a táncoktatásban fejlett eszközök felhasználásával. A témán dolgozó kutatócsoport nagyon elhivatottan és ékesszólóan foglalkozott a korszerű oktatás, az új módszertanok kérdéseivel, bár a könyv egyes részei a magyarországi táncoktatásra koncentrálnak, tartalma általánosan alkalmazható lesz a táncoktatásban. Melegen ajánlom a szakemberek számára, és remélem, hogy hamarosan elérhető lesz a kötet angol nyelvű változata is.
Sonja Djeparoska
professor of the Ss. Cyril and Methodius University in Skopje, Faculty of Music
Book Dance and Method – Dance Teaching Methodology Researches published by Hungarian Academy of Arts Research Institute of Art Theory and Methodology is edited by Anna Mária Bólya and Ákos Windhager. This book contains fourteen articles and shows brand new treatment of dance education, methodology of learning dance and strategies for more effective dance training. The authors have exposed their own vision of methods of teaching implicitly tools that would improve this type of teaching. The multidisciplinary approach covers several levels of research: historical, musicological, sociological and educational. This comprehensive perspective makes a particularly significant contribution to the study of dance methodology itself. Among the other qualities I mentioned about this work, a great advantage of this book is that it does not explore and study only one style, but covers almost all dance styles: classical ballet, folk dance and ballroom dances. New methodologies, especially today in pandemic conditions are more than necessary and open new chapters in dance education using contemporary tools. The research team that worked on this issue very dedicatedly and eloquently addressed the issues of modern education, new methodologies, although parts of the book focus on dance education in Hungary, its contents will be applicable to dance education in general. I highly recommend it and I hope that an English version will be available soon.
Joó Anikó
A Debreceni Református Hittudományi Egyetem Pedagógia és Pszichológia Tanszékének egyetemi adjunktusa, a Felnőttképzési Központ vezetője
A Tánc és módszer – Táncmódszertani kutatások címet viselő könyv egy olyan kutatócsoport munkáját mutatja be, amelynek tagjai a saját szakterületükön a hazai és a nemzetközi tudományos közösségekben ismert és elismert szakemberek. Ahogyan a címe ígéri, a kiadvány áttekinti a táncoktatás módszertanának fejlődését, elmélet és gyakorlat viszonyát, és egy új szemléletű, a 21. század kihívásaira választ adó korszerű oktatási módszert is bemutat.
Szakterületemnél fogva szeretnék kiemelni a kiadványból egy olyan részt, amely a teljes felsőoktatás figyelmére számot tarthat. Ez pedig az általános felsőoktatási fejlesztésről szóló fejezetben bemutatott hiperfigyelmet becsatornázó, fókuszálást elősegítő módszer, a HY-DE-modell. A HY-DE-módszer az olvasási-megértési szabályokon alapul, pedagógiai és pszichológiai módszereket ötvöz és a digitális kompetenciák professzionális alkalmazására épít. Az ajánlott kilencven (eredeti modellben száz) perces foglalkozások három tanulási fázist foglalnak magukban. Az elsőben a téma felvázolása multimédiás eszközökkel (mémek, képek stb.) történik, a megismerési folyamat a figyelem és az észlelés szintjén zajlik. A második fázisban az információszerzés többrétűsége, a multimedialitás fokozatosan csökken, majd a harmadik szakaszban a hagyományos oktatáshoz legközelebb álló információs monoáram, a szöveg kerül előtérbe. Ez azt jelenti, hogy az ismeretek elsajátítása hiperfigyelmi, kevert figyelmi és mélyfigyelmi szinten valósul meg.
Az innovatív oktatási módszer egyszerre épít a bit-generáció igényeire, tanulási szokásaira, motiválhatóságára, valamint a digitálizációban rejlő mind szélesebb körű oktatási-tanulási lehetőségekre. A pandémiának köszönhetően az elmúlt két évben a digitális oktatás előtérbe került mind a köznevelésben, mind a felsőoktatásban; kutatása, valamint alkalmazása folyamatosan bővül és fejlődik. Fontos ugyanakkor különbséget tenni online és digitális oktatás között, mivel előbbi hazai gyakorlata sok esetben még mindig az internetes platformon hagyományos módszerekkel megtartott frontális előadásokban merül ki. A Tánc és módszer című kiadvány újszerű és egyedi módját kínálja – a coaching szemlélettel kiegészülő – digitális tananyagátadásnak, a digitális oktatás- és tanulásszervezésnek és annak, hogy a hallgatók a táncban megélt testi élményt verbálisan is feldolgozzák, beillesszék más élményekbe, a táncot, a művészeteket és a világot komplex módon tudják értelmezni.
Anikó Joó
assistant professor at the Debrecen Reformed Theological University, Department of Pedagogy and Psychology, head of the Centre for Postgraduate Training
The book entitled Dance and Method. Research in Dance Methodology presents the work of a research team of a group of scholars who are well-known and respected experts in their areas in the domestic and international academic communities. As the title promises, the publication reviews the development of dance education methodology, the relationship between theory and practice, and presents a new approach to modern teaching methods that responds to the challenges of the 21st Century.
As my area of specialization, I would like to highlight a section of the publication that may be of interest to the whole of higher education. This is the HY-DE-model, a method for connecting to hyper attention and promoting focus, presented in the chapter on general higher education development. The HY-DE-method is based on reading comprehension rules, combines pedagogical and psychological methods and builds on the professional application of digital competences. The recommended ninety-minute sessions (one hundred minutes in the original model) include three learning phases. In the first, the topic is presented using multimedia tools (memes, images etc.), and the learning process is at the level of attention and perception. In the second phase, the multimedia nature of the information acquisition gradually diminishes, and in the third phase, the text, the information mono-stream closest to traditional education, takes centre stage. This means that the acquisition of knowledge takes place at the level of hyper attention, mixed attention and deep attention.
This innovative teaching method builds on the needs, learning habits and motivation of the bit-generation, as well as on the ever-widening educational-learning opportunities offered by digitalization. The pandemic has brought digital education to the forefront of both public and higher education over the last two years, and its research and application is constantly expanding and developing. It is important, however, to distinguish between online and digital education, as in many cases the practice of the former in the home country is still limited to face-to-face lectures delivered on an internet platform using traditional methods. The publication Dance and Method offers a novel and a unique way of delivering digital curricula, complemented by a coaching approach, of organising digital teaching and learning, and enabling students to verbalise the physical experience of dance to integrate it with other experiences and make sense of dance, the arts and the world in a complex way.
Haines-Gábor Barbara
az alabamai University of Mobile Színház és Tánctagozatának professzora
A Tánc és módszer című kötet fontos és végre egy koncepciózus kötetet Bólya Anna Mária és Windhager Ákos szerkesztésében. A magyar oktatási rendszeren belül a tánctudomány sokféle szinten történő értékelését láthatjuk, középpontban a jelenlegi főiskolai szinttel a Magyar Táncművészeti Egyetemmel. Célom, hogy kiemeljek néhány, a könyvben kellőképpen tárgyalt területet, és néhány pozitív javaslatot tegyek.
Úgy vélem, hogy a táncot olyan kulturális jelenségként szükséges vizsgálni, amely kölcsönhatásban áll más viselkedési és fogalmi formákkal. A könyv alapvető célja, hogy egy új felismerést hozzon napvilágra, miszerint a tánc tanulmányozása nemcsak fizikai termék, hanem kulturális folyamat is. Nyomon követi a kortárs táncpedagógia általános fejlődési tendenciáit és kihívásait. A gondosan csiszolt történeti elemzés hatást gyakorol a szomatikus megközelítésre; a táncot, mint művészeti formát vizsgálja a táncpedagógia tükrében; felhívja a figyelmet a különböző művészeti formák közötti együttműködésre; az új technológiák és a tömegmédia szerepének közreműködésére a táncoktatásban; a multikulturális megközelítésre.
Fő megállapítása: A módszertan alapja az írásbeliség. Csak egyetérteni lehet ezzel a kijelentéssel; a Royal Academy of Dance, Benesh Mozdulatelemzési és táncleírói, Professional Award Diploma programjának egyik jelen kandidátusaként ráébresztett arra a tényre, hogy valójában mennyit is kell tanulnunk saját tárgyunkról, és nem csak magáról a táncról. A BMN a testet a harmadik dimenzióban ábrázolja, a negyedik dimenzió a ritmus rögzítésére, míg az ötödik dimenzió minden olyan dinamika reprezentálására összpontosít, amelyet a táncos a saját kineszférájában használ a koreográfus mondanivalójának megjelenítésére.
Nizsinszkij Tavaszi áldozat című koreográfiáját kutatván Ausztrália Arnhem Land-jében egy olyan kicsinységérzés kerített hatalmába, amely ráébresztett a határok áttörésére a művészet, a tánc és a zene között. A művészet, a tánc, a zene és a design közötti történelmi határokat áttörve kell dolgoznunk azáltal, hogy megértjük az anyagokat körülvevő kultúrát és azt, ahogyan ezek irányíthatnak minket, hogy meglássuk a különböző művészeti típusokon belül az elfelejtett kapcsolatot.
„Történeteket mesélünk elődeinkről, alkotásokat készítünk az országról, és az általunk készített műveket visszavisszük oda, ahol azok készültek.” Old Man – Bill Neidjie.
Ez az, ahol az együttműködés izgalmassá válik és ajtókat nyit, hogy alternatív elméleteket provokáljon; elméleteket, amelyek az anatómiát alkalmazzák a táncra, látják a zenét és hallják a táncot; elméleteket, amelyek elmesélik a történeteket. Mert mindannyian mesemondók vagyunk.
Barbara Haines-Gábor
professor of the University of Mobile, Alabama School of the Arts, Musical Theatre and Dance Faculty
Dance and Method is an important and finally conceptualized volume edited by Anna Mária Bólya and Ákos Windhager. We can see an appraisal of dance studies on many different levels within the Hungarian educational system, centered on the current collegiate level at the Hungarian Dance University. My aim is to emphasize some areas that have been adequately discussed in this book and to offer some positive suggestions.
I believe that dance should be studied as a cultural phenomenon which interrelates with other behavioral and conceptual processes. The book’s basic aim brings to light a new understanding that the study of dance is not only a physical product but also a cultural process. It traces the general development trends and challenges of contemporary dance pedagogy. The carefully honed historical analysis makes its impact for a somatic approach; dance as an art form in relation to dance pedagogy, forms of co-operation between different art forms; the role of new technology and mass media in dance education; a multicultural approach.
It states that the foundation of any theory is literacy. Indeed, as a Benesh Movement Notation candidate at the Royal Academy of Dance made me realize how much we need to learn about our own object, and not just about dance. BMN records the body in the third dimension, uses the fourth dimension to record the rhythm, and the fifth to represent all dynamics that a dancer uses in his/her kinesphere along with the choreographers’ intention.
During one of my trips to Arnhem Land, AU in search of Nijinsky’s lost choreography Le Sacre du Printemps gave me a pejorative sense that we have to work breaking the historical boundaries between art, dance, music and design by understanding the culture around the materials and the ways in which they can navigate us to see the forgotten relationship within various types of art. “We tell stories of our elders, create works on country and return the works we create to the place they were made.” Old Man – Bill Neidjie.
This is where collaboration gets exciting and opens doors to provoke alternative theories; theories that apply anatomy to dance, see the music and hear the dance; theories that tell the stories, because we are all storytellers.
Kavecsánszki Máté
a Debreceni Egyetem Néprajzi Tanszékének egyetemi adjunktusa
Az egyre interdiszciplinárisabb szemléletűvé váló hazai tánctudomány történetének abba a szakaszába lépett, amikor az utánpótlás-nevelés érdekében, a következő kutató- vagy gyakorlati szakember-generáció számára is szükséges megfogalmaznia céljait, területeit, alapvető elképzeléseit, főbb eredményeit és módszereit. Ennek egyik fontos mérföldköve a Tánc és módszer – Táncmódszertani kutatások című kötet. A metodológiai és didaktikai jellegű könyvek egy adott tudományterületet szinopszisszerűen mutatnak be, szüzséjét adva legnemesebb törekvéseinek, legfontosabb eredményeinek, módszereinek, amelyeket gyarapítandó örökségül ad át a következő oktató és kutató generációknak. A jelen kötet amellett, hogy maga is módszertani példájává válik az ilyen jellegű összefoglalásoknak, a tánctudományról való gondolkodás alakítását is nagyban segíti, hiszen a tánckutatás interdiszciplináris jellegének megkerülhetetlenségét hagyományozza tovább. Ezzel segíti elő az önmagában is multidiszciplináris tudományunk egységesebb, rendszerszerű szemléletének további alakulását.
A kötet még egy tekintetben különleges. Az oktatóktól származó módszertani írások, jó gyakorlatok mellett ugyanis a magyarországi táncosképzés és tánctanárképzés vizsgálatára is vállalkozik. Ilyen értelemben egyszerre válik az oktatást segítő tartalmi (táncnyelvek bemutatása, tánctörténet-oktatás tartalmi kérdései, zenei kurzustartalmak) és didaktikai (néptáncpedagógia, társastánc, divattánc, balett) iránytűvé. A kötetben bemutatott oktatásmódszertani eljárások, mint például az infokommunikációs eszközök használata a táncoktatásban, nemcsak javaslatok szintjén, hanem a már létező gyakorlat első eredményeinek ismertetésével jelennek meg. A függelékben számos jó gyakorlatról olvashatunk a tánc különböző szakágaira és tanszakjaira vonatkozóan, a tantárgytartalmi javaslatok mellett pedig szakirodalmi összefoglalásokat is találunk. Számos erénye mellett tehát a kötet interdiszciplináris elméleti alapozású, de erősen gyakorlatközpontú, amelyet haszonnal forgathatnak tanulók, oktatók és kutatók, valamint a tánctudomány iránt egyéb okból érdeklődők is.
Máté Kavecsánszki
assistant professor at the Department of Ethnography, University of Debrecen
The increasingly interdisciplinary approach of Hungarian dance science has entered a stage in its history when, in the interest of the education of the next generation of researchers or practitioners, it is necessary to formulate its goals, areas, basic ideas, main results and methods. An important milestone in this process is the volume Dance and Method. The books on teaching methods and didactics present a particular discipline in a synoptic way, providing a synthesis of its most noble aspirations, its most important results and methods, which will be passed on to future generations of teachers and researchers as a heritage to be enriched. The present volume, in addition to becoming a methodological example of such summaries, will greatly help to shape thinking about dance studies, as it passes on the inescapable interdisciplinary nature of dance research. In this way, it helps to further develop a more coherent, systematic approach to our already multidisciplinary science.
The volume is unique in one other respect. In addition to methodological writings and good practices from teachers, it also examines dance education and dance teacher training in Hungary. In this sense, it becomes a compass for both the content (introduction to dance languages, dance history and teaching content, music course content) and the didactics (folk dance pedagogy, ballroom dance, fashion dance, ballet). The teaching methodologies presented in this volume, such as the use of ICT in dance education, are not only proposed but also present the first results of existing practice. The appendices contain a number of good practices in different dance disciplines and subjects, and summaries of the literature are provided alongside the curricular suggestions. Among its many strengths, the volume is thus interdisciplinary in its theoretical underpinnings, but also highly practice-oriented, and can be used by students, teachers and researchers, as well as by those interested in dance studies for other reasons.
Bólya Anna Mária, szerkesztő
a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének tudományos munkatársa
Az online bemutató végén a kötet szerkesztője köszönetet mond a kötet társszerkesztőjének a szöveg végső formájának kialakításában nyújtott nélkülözhetetlen segítségéért, a szerzőknek színvonalas munkájukért, a bemutató online résztvevőinek méltató gondolataiért, valamint a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézet Igazgatójának a kötet létrejöttét lehetővé tevő anyagi és szellemi támogatásért.
Hasznos olvasást és továbbgondolkodást kíván a szerkesztő!
Anna Mária Bólya, editor-in-chief
research fellow at Hungarian Academy of Arts Research Institute of Art Theory and Methodology
At the end of the online presentation, the editor would like to thank the co-editor of the volume for her indispensable help in finalizing the text, the authors for their high quality work, the appreciative thoughts of the online participants and finally the director of Hungarian Academy of Arts Research Institute of Art Theory and Methodology for his intellectual and financial support.
The editor wishes you useful reading and further thoughts!
NINCS MÁS HÁTRA, MINT, HOGY ELOLVASSUK ITT!
Excerpts from the book will soon be available in English, here on the blog.
